Üdvözöllek az oldalamon! Remélem tetszenek a munkáim. Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Ha esetleg segíthetek valamiben írj nyugodtan: timeafarago@gmail.com

2010. július 31., szombat

Díjat kaptam

Krisztitől (Lakota mágia) díjat kaptam. Nagyon köszönöm neki. Kicsit sok időbe tellett, mire a díj a megfelelő helyre került, mert nemrég jöttünk meg a nyaralásunkból.

Szóval kirakom a blogomra és megpróbálok 7 dolgot írni magamról.


1. Boldog, kiegyensúlyozott vagyok. Ennek okai: gyönyörű kislányom, férjem, barátaim és a Degyöngyös csajok :)
2. Nagyon örülök, hogy újra kezdtem a gyöngyözést, ami egyre jobban rabjává tesz. Néha kicsit lelkiismeret furdalásom is van emiatt.
3. Minden kreatívkodás érdekel, csak most időm nincs rá.
4. Gyűjtöm a 4-5-6 levelű lóheréket.
5. Nagyon szeretek kémiát tanítani, főleg ha egy érdeklődő embernek kell.
6. Szeretek utazni belföldre, külföldre!
7. Egyszer szeretnék megtanulni rajzolni.

Azt hiszem ennyi jutott most eszembe.

A díjat a Degyöngyös lányoknak adnám!!!!

2010. július 22., csütörtök

Xénia szettesítve



Ez a karkötő megérdemel egy kis társaságot!

Múlt szombaton fodrásznál voltam, és Szilvi ötlete alapján megszületett a medál, ami végül is 3D-s lett! A fülbevaló meg adta magát!

A mintát köszönöm Ande-nak. Az ötletet és a szép hajat meg Szilvimnek!!!!!

2010. július 21., szerda

Bogyós-karlánc a kis pesztonkámnak


Majd egy hetet nyaralt nálunk Eszter. Dórimmal nagyon jól kijöttek. Sokat játszottak, fürödtek. Hálából a sok segítségért készítettem neki ezt a kis karkötőt.

2010. július 18., vasárnap

2010. július 15., csütörtök

Bogyós-kockák


Végre sikerült olyan bogyókat készítenem, amikkel már én is elégedett vagyok....
Köszönöm Audreynak a hasznos füzetecskéket.
Ezek a kis kockagyöngyök jól mennek hozzá. A memóriás karikát meg már nagyon megszoktam, így ezek is arra kerültek.

2010. július 12., hétfő

Xénia


Kicsit sokáig húzódott a befejezése, mert elfogyott a csiszolt gyöngyöm.
Sajna így utólag vettem észre, hogy kopik :(

A mintát köszönöm Ande-nak.

2010. július 8., csütörtök

Csíkos horgolt kicsit felturbózva



Már készült egy csíkos horgolt karkötőm, amit Orsi barátnőm ki is nézett magának :)
Így most valami hasonlót kért. Pluszban kapott mellé pár szép gyöngyöt is és egy nyakláncra is futotta!
Valamit újítani akartam, ezért mind a kettőt memóriás karikára raktam, így nagyon jó lett a tartása és teljesen más ékszert kaptam, mint az elődje!


Ha minden igaz, Orsi itt látja majd először! Remélem tetszik neki! (Nagyon tetszett neki :))

2010. július 6., kedd

Lóránt kicsit másképp


Nagyon sokat gondolkoztam ezen. Régóta akartam már valami olyan rivolis befoglalást, amihez csak delica és kása kell. Olyan kis egyszerűet, de mégis szépet.

Az inspiráció a férjem egyik barátjától jött. Ő akart valamit, ami csak fekete és valami virág-formát. Nagyon sokat gondolkoztam és keresgéltem. Az egyik boltban találtam egy fekete rivolit. Aztán persze félreraktam. Majd belebotlottam a lótuszvirág rajzába, hiszen nemrég fűztem. Végül is, a 15-ös kását delicára cseréltem, a delicát meg 11-es kására.
Ez lett belőle! Nagyon meglepődtem, mert olyan lett, amilyet megálmodtam. Nem túl nagy, szép egyenletes és még mutatós is!

A mintát köszönöm még egyszer Vezsuzsinak!!!!

2010. július 3., szombat

Bronz-fekete Emesének



Emesének nagyon szeretek fűzni. Hogy miért, mert mindig van valami jó elképzelése, amit meg kell valósítanom. Persze ez azzal jár, hogy ezen agyalok, míg ki nem találok valami jó megoldást rá.
Ezzel a szettel is így történt. Adott volt a takács csomó, meg a bronz-fekete párosítás és annyi volt a kérése, hogy szettesítsük!!! :)

Ez lett a végeredmény! (Nagyon tetszett neki!)
A történethez hozzá tartozik, hogy ezek lettek az első bogyóim, amik egyre tökéletesebbek lesznek majd :) A horgolást nagyon megszerettem.

Viseld egészséggel!

2010. július 1., csütörtök

Eddigi legszebb háromszögem


Igen, végre nekem is van. Bár hozzá kell tennem, hogy nagyon-nagyon megszenvedtem/tünk érte.

Az egész egy debreceni találkozón kezdődött, melynek a célja a háromszög megtanulása volt. Andi (Mili) volt az, aki vállalkozott arra a nehéz feladatra, hogy megtanítja nekünk a fűzését. Hát... nehéz feladata volt. A csapat nagy része sikeresen befejezte. Nekem csak itthon sikerült, de ez nem ment volna, ha a végén, nem kapok szájbarágós magyarázatot Orsitól.
Mindkettőjüknek köszönöm!!!!

Nagyon tetszik , biztos neki fogok még egyszer futni, mert megérte a több órányi szenvedést! A második biztos könnyebb lesz!

Nem szabad megfeledkeznem a délután fő szenzációjáról sem, amit saját kezűleg kotyvasztottunk :)
Nagyon finomra sikeredett!!
Nagyon jó volt lányok!